Izgalmas mérkőzésen győzött a Miskolci VSI SC felnőtt csapata a Szalézi DSE Kazincbarcika ellen!

vlcsnap-2018-12-17-00h38m16s701

Szalézi DSE Kazincbarcika – Miskolci VSI SC

26 – 28

Időpont: 2018.12.16.

Helyszín: Don Bosco Sportközpont Kazincbarcika

 

Egy színvonalas, izgalmas és fordulatos mérkőzést láthattunk a pályán, ahol a játék végéig nem volt biztos a végeredmény. Mind a két csapat végig nyomta a meccset, egyik sem adta fel egyetlen percre sem a küzdelmet. Nagy piros pont a játékosoknak.

Ugyanezt nem mondhatjuk el a kispadról, de erről majd csak a cikk végén értekezünk. Nem lesz örömteli olvasmány az a rész.

A mérkőzés jól indult a Szalézinak. Semmi perc alatt 3 gólos előnyre tettek szert, amíg a Miskolc csak elpuffogtatott néhány lövést a Szalézi kapujának irányába. Talán egy kicsit hideg volt a csarnokban és nem sikerült bemelegíteni? Szerencsére a Miskolc kapusa egymás után 3 ziccert megfogott, amivel lehetőséget adott a csapatnak arra, hogy összekapják magukat.

A Miskolc 10 perc alatt először felzárkózott, majd egy kis előnyt szerzett. A Szalézi nem hagyta magát, jó játékkal visszazárkózott, de az előnyt nem tudta megszerezni. Az első félidő utolsó harmadában szinte szinkronban szereztek gólt a csapatok. Volt hiba mindkét oldalon, de kiváló megoldás is. A Szalézi kapusa sokat tett azért, hogy ne szakadjon le a csapata. Leginkább ennek köszönhető, hogy 15-16-os eredménnyel fejezték be a félidőt.

A második félidő talán még hajtósabb lett, mint az első, bár összességében kevesebb gól született. A Miskolc nagyon bekezdett, 5 gólra növelte a különbséget. Ilyen esetben sok csapat megroppan, szétesik a játékuk vagy éppen bedurvulnak. A Szalézi nem ezt az utat választotta. Kihasználta a helyzeteit és ment előre. A mérkőzés 3. negyedének a végére újra felzárkózott, de előnyt továbbra sem tudtak szerezni.

A Miskolc védelme megfelelő volt. Jókor léptek fel, jól törték a Szalézi támadásait. Hatásosak voltak a kontrák, bár a befejezés – köszönhetően a Szalézi kapusának – nem mindig volt eredményes. Ezzel együtt is sikerült egy kis előnyt szerezniük. A Szalézi eredményességének megtöréséért a Miskolc kapusa is sokat tett az utolsó 10 percben. Bármennyire is hajtott a hazai csapat, már nem tudta behozni a hátrányt. A Miskolc védte a pozícióját és megszerezte a győzelmet.

Várható volt, hogy kemény, hajtós meccs lesz és az is lett. Nem volt durva, bár volt néhány rosszabb fogás, amit keményebben is megítélhettek volna a játékvezetők. Ezzel együtt is korrekt volt a pályán a játék. Ütközés, fault után felsegítették egymást a srácok. Még ha nem is mindenki járt így el, de a többség igen és ez a fontos.

Ebben a helyzetben elvárható lenne, hogy a kispad is hasonlóan viselkedjen, de sajnos nem ezt tapasztaltuk. A Szalézi kispadján néha őrjöngés szerű megnyilvánulásokat láthattunk, aminek a célpontja a két játékvezető volt. Persze voltak hibák, de egyik sem volt olyan, amely eldöntötte volna a mérkőzést. A játékvezetők nem fújtak egyik oldalra se, egyensúlyban volt az ítélkezés.

A végkifejletre még egy kicsit várnia kell az olvasónak. Előtte érdemes egy kicsit megnézni, hogy mennyire volt jogos a Szalézi edzőinek kiakadása.

A rendszeres olvasók tudják, hogy minden mérkőzésről készül videófelvétel, amelynek alapvető célja a Miskolc játékának elemzése, de emellett a játékvezetők tevékenységének vagy a fair játék ellenőrzésének eszköze is. Ezen a mérkőzésen sajnos a Szalézi kispadja kapott főszerepet.

8 olyan eset volt, amikor mind a két Szalézi edző erősen kiakadt. Ennél persze több  kritika érte a játékvezetőket, de a többi inkább csak felháborodás volt. Az ominózus 8 esetből 7 volt olyan, ahol egyértelműen helyes ítéletet hoztak a játékvezetők. Egy esetben talán adható lehetett volna egy két perces büntetés, mert a Miskolc játékosa nem adta oda egyből a labdát a szabaddobáshoz. Ekkor valójában ellentétes ítélet született a két játékvezető között. Nem volt szabálytalanság (láb) és talán azzal kompenzálták a hibás ítéletet, hogy a szabadot megadták, de a két percet nem. Nem ez döntötte el a meccset.

Tudom, hogy a pályán sokkal nehezebb megítélni egy-egy helyzetet annak, aki benne van a játékban, de ez még nem magyarázat arra a stílusra, amit a Szalézi két edzője megengedett magának. Tisztában vagyok azzal, hogy a videót visszanézve, lassítva, kockázva könnyebb ítélkezni, de pontosan ezt kellett volna észben tartani a Szalézi két edzőjének is. Eddig is megkapták a felvételeket, ha kérték. Ez alapján, amennyiben jogosnak ítélik meg a kritikájukat, léphettek volna a játékvezetők ellen. Kultúráltan, sportemberhez méltóan. Nem ezt választották, hanem durván nekimentek a két játékvezetőnek. A mérkőzésen még csak verbálisan, de a meccs lefújása után már ennél durvábban. A felvételek tanulsága szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a Szalézi edzői majdnem – és a majdnem itt a picinél is kevesebbet jelent – tettlegességgel vettek elégtételt a sérelmeikért. Volt egy pont, amikor csak a nézőtérről bekiabálva lehetett megállítani a további durvaságot. Szerencsére ezzel ott megszakadt a játékvezetők vegzálása, mert a népharag a bekiabáló felé irányult.

Ezzel akár be is fejeződhetett volna ez a sportszerűtlen történés, de a Szalézi edzői folytatták az öltöző folyosóján a trágár és fenyegető megnyilvánulásaikat. Hosszú percekig szidták a játékvezetőket, majd követték az egyiküket a parkolóba is, ahol a jelenlévők elmondása szerint azt a bizonyos minimális határt is átlépték. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy néhány játékos megakadályozta a drámát. Erősen hangsúlyoznám, hogy csak a józan játékosoknak volt köszönhető, hogy egy edző megverjen egy játékvezetőt, amihez asszisztált, de legalábbis nem akadályozta az edző társa.

Semmi sem menti fel az ilyen viselkedést. Még az se, ha igazuk lett volna, de egyáltalán nem volt jogos a kritikájuk. A felvételek nem hazudnak, nem lehet félreérteni vagy félremagyarázni őket. Óriásit hibázott a Szalézi két edzője, ráadásul a semmiért. Nem ezt érdemelte a csapatuk, amely tisztességgel végig küzdötte, hajtotta a mérkőzést! Reméljük, hogy a csapat képes lesz túllépni ezen a helyzeten, mert nem lenne helyes, ha az edzőik felelőtlen viselkedése miatt szenvednének kárt.

És a végére még kénytelen vagyok egy kis információt adni azoknak, akik az elmúlt hetek Keleti Harcosok SE/Miskolci Kézilabda Akadémiás híreit olvasták. A Szalézi egyik balhézó edzője a Keleti Harcosok SE edzője is. Aki akarja, az levonja a tanulságot.

9 hete veretlen a Miskolci VSI SC I. IFI csapata!

vlcsnap-2018-12-14-21h48m38s455

Fehérgyarmati VSE – Miskolci VSI SC I.

27 – 27

Időpont: 2018.12.08.

Helyszín: Városi Sportcsarnok Fehérgyarmat

 

A Fehérgyarmatnak sem sikerült legyőznie a Miskolci VSI SC I. csapatát, Pedig dolgoztak rajta keményen.

Még a körülmények is kezükre játszottak, hiszen a Miskolc meghatározó játékosai szalagavatókról érkeztek vagy éppen azok miatt maradtak távol a csatától. Szóval közel sem volt toppon a csapat.

Nehezen is indult a mérkőzés a Miskolc számára. A leggólerősebb játékos technikai okok miatt az első 25 percben nem tudott pályára lépni, hiányoztak is a góljai, de a csapat így is tartotta magát, sőt előnyben is volt a sok hiba ellenére. Valahogy döcögős volt a játék, akadoztak a figurák és a befejezések sem voltak mindig sikeresek. A Fehérgyarmat ennek ellenére csak nehezen, a félidő vége felé zárkózott fel, majd két gólos előnyt is szerzett. A félidő 13-11.

A második félidő már pontosabb, de még mindig darabos játékot hozott. Kevesebb volt az eladott labda, de nem nagyon sikerült senkit ziccerre játszani. A legtöbb gólt talpról vagy rátörésből szerezték a srácok, ami eléggé felőrölte az erejüket. A kapuban sem brillírozott a csapat, Balról hullottak a gólok. Gyakorlatilag nem volt a szezonban ilyen gyenge védési hatékonyság.

A 40. percben még Miskolc vezetett, bár csak két góllal, amikor egyre több furcsaság történt. Egymás után jött néhány banális hiba. Ziccer kihagyás, támadó fault és meglódult a Fehérgyarmat. Átvette a vezetést, két gólos előnyt szerezve. Ekkor egy érhetetlen eseményhullám következett, aminek a végére 3 miskolci és 1 fehérgyarmati 2 perc született, mind dumáért. Hát ilyet is régen láttunk.

A Miskolc kivédekezte a hátrányt és visszazárkózott. A Fehérgyarmaton volt a butaságok sora, két fölösleges két perces büntetéssel megnyílt a lehetőség Miskolc előtt az előnyszerzésre. Két kihagyott ziccer és két kapott gól. Biztosan nem erről álmodtak a srácok. Két perccel a vége előtt a két gólos hátrány nem túl biztató helyzet, de nem Miskolcnak. Egy lerohanás és a beállós gyönyörű megjátszása után egyenlítettek, majd kivédekeztek egy támadást.

59:36 Miskolci időkérés. Az eredmény 27-27. Kísértetiesen hasonlított a helyzet a női EB Magyar-Német meccsére, de a befejezés máshogy sikerült.

A Miskolci lövés nem találta el a kaput, de a labda nem véletlenül kerülte el a hálót. Szinte mindenki hetest várt, de a játékvezetők mást döntöttek.

Ez egy drákói ítélet volt. Egyik csapat sem érdemelt győzelmet és a játékvezetők se akarták így eldönteni a végeredményt.

A Miskolci VSI I. csapata jól áll a bajnokságban. Ha az erőviszonyok alapvetően nem változnak, akkor egyetlen mérkőzés fogja eldönteni a bajokság első helyét. Ha a tavaszi szezonban a Miskolc legyőzi a Hatvan együttesét, akkor Miskolc lesz az első.

Minden esély megvan erre, de az esélyt értékre is kell váltani. A Miskolc támadása, figura választéka megfelelő, a védekezés rendben van. A ziccerek kihasználásán és a kapusteljesítményen javítani kell, mert ez kevés lesz a Hatvan ellen. Van idő a felkészülésre, a hibák kijavítására és minden lehetőségük megvan arra, hogy tovább fejlesszék azt is, ami már most is egész jó.

Folytatás februárban.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Az elmúlt heteket alaposan felkavaró események értékelésének utolsó fázisába léptünk.

Elegendő információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy mindenki meglapozott véleményt alkothasson a kialakult helyzetről és eldönthesse azt is, hogy a “Miskolci Kézilabda Akadémia” néven elhíresült kezdeményezés mennyire segíti vagy éppen nehezíti a Miskolci régió kézilabda világának helyzetét.

A probléma gyökere:

Többen úgy vélik, hogy kölcsönös irigység, szakmai féltékenység az oka annak, hogy a “Miskolci Kézilabda Akadémiát” (nevezzük innettől MIKA-nak) több fórumon is támadja a már eddig is tevékenykedő egyesületek csoportja.

A MIKA kezdeményezés elindítói úgy látják (és ezt minden fórumon el is mondják), hogy a helyi kézilabda még nem süllyedt olyan mélyre, mint most. Véleményük szerint nincs értékelhető szakmai munka, a játékosok lehetőségeit visszafogják, és nem tesznek semmit azért, hogy a helyi kézilabda az őt megillető helyre kerüljön Miskolcon.

Lássuk be, ezek a megállapítások megfelelnek egy régi szokásnak, amikor az egyik féltékeny katonatiszt a fehér kesztyűjét az ellenfele arcába dobja. Ezután nincs is mit csodálkozni azon, ha a másik fél felveszi a kesztyűt.

Itt persze maximum szópárbaj lehet, ahol mindenki a maga igazát hajtogatja.

Ebben a szituációban fogunk most rendet vágni. Jöjjenek a tények!

Akadémia? Az meg mi az?

A legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy a sok kritika mellé a MIKA elindította az Akadémiája kiválasztóját és rengeteg olyan információt adott, aminek a megalapozottságát sokan cáfolják.

Ma kis hazánkban Akadémiát nem épít minden egyesület. Nem azért, mert nem szeretne, hanem azért, mert nem tudja megteremteni a hozzá szükséges feltételeket.

Kézilabda Akadémiát két módon hoztak létre eddig Magyarországon. A NEKA (Nemzeti Kézilabda Akadémia) kormányrendelet alapján alakult, minden más esetben nagy múltú, kiváló szakmai, anyagi és utánpótlás háttérrel rendelkező NB1-es egyesület volt az alapító, amely rendelkezett önkormányzati, MKSZ és kormányzati támogatással is. A legutóbbi ilyen szerveződés a Váci NKSE Dunakanyar Kézilabda Akadémiája, amely kiváló példa az akadémia építésre. A Vác régi, erős csapat. Mielőtt belevágtak volna az Akadémia létrehozásába már rendelkeztek kiváló az utánpótlással, stabil volt az anyagi hátterük és élvezték az önkormányzat, de az MKSZ támogatását is. 2018-ban jutottak el arra a szintre, hogy letehették az alapkövét annak a komplexumnak is, amely a fizikai környezetet adja majd az Akadémia munkájának. Eddig éves szinten közel 300 millió forintot fordítottak az utánpótlására. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ilyen körülmények között van értelme Akadémiát építeni.

Nézzük, hogy mennyiben hasonlít a MIKA szerveződése a Dunakanyar Kézilabda Akadémiához.

Röviden: semmiben.

A MIKA gyakorlatilag nem létezik. Nincs regisztrálva semmilyen hivatalosnak mondható rendszerben. Nem ismerik se az MKSZ-nél, se Miskolc Önkormányzatánál és a szakma többi szereplője sem ismeri el.

A névhasználata is hibás, mivel a “Miskolci Kézilabda Akadémia” elnevezéshez legalább a Miskolci Önkormányzat Közgyűlésének engedélye kellene, de még csak beterjesztés sem készült ilyen ügyben.

Persze lehet azt mondani, hogy ne akadjunk fel az elnevezésen, mert nem ez a lényeg és ez igaz is. Nézzük inkább azt, hogy milyen messze van a MIKA egy valós akadémiától.

A MIKA mögött nincs semmilyen nagy múltú, tapasztalattal és utánpótlással rendelkező egyesület vagy csapat. A hajdúböszörményi Keleti Harcosok SE (KHSE), mint karate egyesület nem igazán felel meg ennek az alapelvárásnak, hiszen pont nulla a tapasztalati értéke. De ez csak egy része a problémának.

2017-ben 1,114 millió forintot költöttek utánpótlásra, igaz akkor még nem volt kézilabda szakosztályuk. A jelenlegi TAO pályázat alapján a kézilabda szakosztály a 2018/2019 szezonban nagyjából 8,5 millió forintot tervez költeni a saját működésére. Ez nem túl sok, ha figyelembe vesszük a várható valós költségeket.

4 csapatot (FU10, FU11, FU13 és Megyei Női Felnőtt) indítottak. Ha csak heti 3 edzéssel (ők nyolcat ígérnek), edzésenként 1,5 órával számolunk és figyelembe vesszük a KLIKK által minimálisan elvárt terembérleti díjat, akkor ebben a szezonban a terembérlet 7,2 millió forintot fog kitenni. Ha a FU10 esetében 4, a többi esetében pedig 9 idegenbeli mérkőzésre történő utazást veszünk alapul, akkor annak költsége a szezonban minimum 1,24 millió forint. Maradt még nagyjából 400.000 Ft. Ebből kellene állni a edzők bérét, a mezeket, a labdákat, az egyéb felszereléseket. Lehet tagdíjat is szedni, ez bevett szokás, de figyelembe véve a jelenlegi létszámot (38 játékengedéllyel rendelkező utánpótlás játékos) elég borsos értéket kellene beszedni ahhoz havonta, hogy ne veszteséggel zárják a szezont. És ez csak 4 csapat.

Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a jelenlegi bevétel és költségszerkezet nem teszi lehetővé még csak az alapjait se annak, hogy a KHSE égisze alatt egy Akadémia jöhessen létre.

De nem csak a pénz a probléma. Egy Akadémiához játékosbázis is kellene. A FU10/11/13 korosztályban 38 játékos, a Női Felnőtt csapatban 21 fő rendelkezik játékengedéllyel. Ez nagyon kevés, különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt is, hogy ebből az összes létszámból 12 fő nem is játszik, mérkőzésen nem vesz részt és rajtuk kívül még többen csak ímmel-ámmal jelennek meg a meccseken. Nem véletlen, hogy gyakorlatilag egyetlen csapatuk se tud kiállni a versenykiírásokban szereplő minimális létszámmal se. Így az sem véletlen, hogy finom szólva sem sikeresek a mérkőzéseiken.

Összefoglalva: nincs megfelelő szakmai alap, nincs megfelelő utánpótlásbázis, nincs megfelelően felépített csapat és nem csak az eredmények, de az aktív játékosállomány is hiányzik. Nem rendelkezik megfelelő pénzügyi alappal sem a KHSE és az önkormányzat támogatását sem élvezik. Erre nem lehet alapozni egy Akadémia felépítését.

Hogy miért nevezik magukat MIKA-nak? Mert ez jól hangzik. Egy Akadémia az emberek fejében egyenlő a profi szakmai munkával és a biztos anyagi háttérrel. Ez még csak halványan sincs meg a MIKA-ban, mégis ezt terjesztik. Ez így eléggé csalás szagú.

A Miskolci VSI SC egy szülői értekezletre hívta meg 2018.12.06.-ra a KHSE/MIKA edzőjét és kapcsolattartóját, Lengyel Gábort. Azt szerették volna kérni a MISI szakemberei, hogy élőszóban ismertesse a terveit a MIKA. Szülői értekezlet volt, de a MIKA nem jelent meg. Nem indokolták a távolmaradást, de lehet sejteni azért annak az okát.

Ezen a szülőin egyértelműen bebizonyosodott, hogy a szülők fejében egy hamis képet jelenített meg a MIKA. Többen azt gondolták, hogy a NEKA érkezett Miskolcra minden előnyével együtt. A szülők nem ismerik a körülményeket, egyszerűen csak jót, jobbat akarnak a gyerekeinek. Azt szeretnék, hogy a lányok/srácok profi játékosok legyenek, ezért minden lehetőséget meg akarnak ragadni a cél elérésének érdekében. Ha valaki olyan infót hall, ami beleillik ebbe az álomverzióba, akkor azt el akarja hinni. Sokszor nem is néz az infók után, mert nem akar csalódni. Reménykedik abban, hogy azok hitelesek és megtörténik a csoda.

Most is sokan szeretnék azt hinni, hogy a MIKA az, aminek vallja magát. Sok szülő nem ellenőrizte az ígéretek igazságtartalmát. Nem lehet őket elítélni ezért, hiszen csak hinni akartak. Viszont azt a csoportot már el lehet ítélni, akik hamis infókkal hitegetik őket és azt a látszatot keltik, hogy náluk van minden probléma megoldásának a kulcsa, pedig csak a porhintés megy ezerrel.

Mi nem tudunk a szülők helyett dönteni.

Mi csak azt javasolhatjuk, hogy mielőtt a gyermekük fejlődése szempontjából kiemelten fontos lépést, a nevelő egyesület kiválasztását megteszik, vagy éppen egyesület váltáson törik a fejüket, akkor alaposabban járjanak utána, hogy tényleg megfelelő lesz-e az az  egyesület. Rendelkezik-e megfelelő anyagi és szakmai háttérrel, adottak-e a technikai feltételek és megfelelő eredményeket tudnak-e felmutatni. Nem kell szégyenlősködni, lehet infót kérni az MKSZ-től, meg lehet látogatni az MKSZ weboldalát, ahol láthatóak az egyesületek, csapatok, játékosok eredményei 2002-ig visszamenőlegesen. Meg lehet nézni az egyesületek TAO pályázatait és az azokkal kapcsolatos MKSZ határozatokat is. Meg lehet nézni az edzéseket, bár célszerű adhoc jelleggel, váratlanul érkezni, semmint szervezetten, mert úgy látszik igazán a valóság. Számtalan lehetőség van az információ beszerzésére, nem kell sajnálni rá az időt, hiszen nagyon fontos, sőt a legfontosabb döntés az egyesület kiválasztása a gyerekek fejlődésének szempontjából.

Hogy a KHSE megfelelő lesz-e? Nehéz megmondani. Egy biztos, most nem az. Érdemes bekukkantani az edzéseikre.

Alkalmasak-e egy valódi Akadémia létrehozására? Semmiképp. A KHSE jelenlegi formájában teljesen alkalmatlan arra, hogy Akadémiát üzemeltessen. Pontosan ezért annyira visszatetsző, hogy mégis ezzel promotálják magukat.

Ha így nem, akkor mikor lesz valódi Miskolci Kézilabda Akadémia?

Nehéz rá válaszolni. Nagyon sok mindennek össze kell jönnie ahhoz, hogy hiteles, szakmailag felkészült és gazdaságilag is stabil intézményt lehessen létrehozni. Sokan nem szeretik, ha erre hivatkozunk, de nem csak edző és játékos, de sok, nagyon sok pénz is kell hozzá. Érdemes megnézni a Váci NKSE számait. És persze az sem árt, ha a helyi önkormányzattal karöltve történik a fejlesztés.

Ezek nélkül felelőtlenség belekezdeni egy ilyen fontos intézmény létrehozásába. A tradicionális Miskolci egyesületek jelenleg nem rendelkeznek minden szükséges eszközökkel ahhoz, hogy felelősen elindítsanak egy Akadémiát. A KHSE ennél sokkal rosszabb helyzetben van, mégis ennek ellenkezőjét állítják és akadémiáznak. Biztos, hogy igazat mondanak?

Döntse el az olvasó!